Az a személy, aki kárt okozott egy állampolgárnak, egy állampolgár vagyona, egy jogi személy vagyona, köteles a kárt okozni, és főszabály szerint a személynek felelnie kell az okozott kárért.
Utasítás
1. lépés
A polgári jog azonban azt mondja, hogy egy ilyen eset mérlegelésekor, az összes körülmény figyelembevételével a bíróság:
- kötelezni a kár megtérítését nem a károkozóra, hanem annak a személyre, akinek érdekében a kárt okozták;
- részben mentesül a kártérítés alól;
- teljesen mentesül a kártérítés alól.
A büntetőjog előírja, hogy nem bűncselekmény az, ha sürgősségi állapotban kárt okoznak. A sürgősség igazolásához az alábbiak bizonyítékát kell összegyűjteni.
2. lépés
A veszély fennállása veszélyezteti mind a kárt elkövetőt, mind a törvény által védett más személyeket, a társadalom vagy az állam érdekeit. A veszélynek valósnak és elkerülhetetlennek kell lennie.
Például az ember annak érdekében, hogy hozzáférjen egy tűzcsaphoz és eloltja a tüzet egy házban, ahol vannak emberek, betör egy kirakatot. A veszély valós és elkerülhetetlen.
Ugyanakkor mind a jogellenes behatolást elkövető emberek, mind az állatok, a természeti természeti erők, a fokozott veszélyforrások, a különböző hibás mechanizmusok stb. Felismerhetők veszélyforrásként.
3. lépés
A veszély más módon történő megszüntetésének lehetetlensége, amikor a veszély megelőzésének egyetlen módja a vészhelyzet.
Ha a közelben van egy másik tűzcsap, amelyet tűz oltására lehet használni, és amelyet ez a személy használhat, akkor a bíróság nem ismeri el a kirakat kárt vészhelyzetként.
4. lépés
A sürgősségi állapotban okozott kár kisebb, mint az elkerült kár.
A vizsgált példában az áruház jelentős anyagi kárt szenvedett, de az égő házban a meggátolt anyagi kár, valamint az állampolgárok egészsége és élete sokkal nagyobb.
A rendkívüli szükséglet határainak túllépése olyan kárt okoz, amikor a kár nyilvánvalóan nem felel meg a fenyegetett veszélynek és a fennálló körülményeknek, és akkor is, ha az okozott kár egyenlő vagy még jelentősebb, mint az megakadályozott kár. A konkrét előnyök és érdekek értékét a bíróság állapítja meg, figyelembe véve a sajátos helyzetet, a sérült és a védett tárgy fontosságát. A sürgősségi szabályok bíróság általi alkalmazásához kötelező kombináció mindhárom fenti feltétel szükséges.
