A végrendelet az egyetlen eszköz, amely lehetővé teszi bármely állampolgár számára, hogy halála után rendelkezzen vagyonával. Ugyanakkor a vagyonátadásnak ez a módszere bizonyos jellemzőkben különbözik, amelyeket minden örökösnek ismernie kell.
Az akarat jogi vonásait az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 62. fejezete rögzíti, amely a vagyon halál utáni elidegenítésének ezt a módját szabályozza. Ugyanakkor a potenciális örökösök köre, amelyre az örökhagyó bármely vagyont átruházhat, bizonyos sajátossággal rendelkezik. Ha a törvény által történő örökléskor az örökhagyó vagyonának megszerzéséhez való jogot elsőbbségi sorrendben gyakorolják, akkor az akarat nem jelent korlátozást. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó bármely személyre hagyhat örökséget, tekintet nélkül a családi kötelékekre, egyéb közeli kapcsolatokra. A törvény csak az öröklésben kötelezően részesedésre jogosultak érdekeit védi, de az akarat szabadságát más szabályok nem korlátozzák.
Elfogadhatók-e az adósságok öröklés részeként?
Az örökhagyónak nemcsak a vagyonát, hanem a vagyoni kötelezettségeit is végrendelet alapján ruházzák át az örökösökre. Ezzel egyidejűleg csak az elfogadását követően lehet megismerni az e törvénynek megfelelően átadott vagyon összetételét. Éppen ezért sok örökös anélkül, hogy tudna róla, megkockáztatja a banki és egyéb kölcsönök adósává válását. Nem kell tartania a vagyonának elvesztésétől, mivel a felelősség mértékét ebben az esetben is korlátozza a végrendelettel kapott ingatlan értéke. Ezen túlmenően azok a kötelezettségek, amelyekben a kötelezett személyisége fontos (leggyakrabban különféle monetáris kölcsönök kerülnek az örökösökre).
Az örökhagyó visszavonhatja a végrendeletet?
Fontos jogi szempont, amelyet sok örökhagyó és örökös elfelejt, a visszavonás, az akarat bármikor megváltoztatásának joga. Életének ideje alatt az örökhagyó átírhatja ezt a dokumentumot, amennyit csak akar, és minden későbbi végzés törli vagy megváltoztatja az előzőt. Figyelembe kell venni minden egyes végrendelet közjegyzői igazolásának szükségességét, amely nélkül nincs jogi ereje. Ha az örökhagyó még a közjegyzőnek sem akarja nyilvánosságra hozni a vonatkozó dokumentum tartalmát, akkor a törvény által biztosított lehetőséget fel kell használni a zárt végrendelet elkészítésére. Ebben az esetben senki, az örökhagyó kivételével, nem fog megtudni végrendeletéről, és a végrendelettel ellátott boríték kinyitásának alapja csak a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása lesz az érdeklődő örökösök részéről.
