A szakmaiságtól függetlenül minden szakember időszakosan szembesül a sürgősségi munkamennyiséggel. Általános szabály, hogy ilyen esetekben a végtelen feladatok mennyisége fordítottan arányos a munka termelékenységével - minél több feladat szerepel a napirenden, annál kevésbé lehetséges elvégezni. Furcsa módon, de a vészhelyzeti módból való kiút szó szerint létezik, és ez nagyon egyszerű.
Először is elemezni kell a munkahelyi vészhelyzetet kiváltó helyzetet. Valószínű, hogy a nagy munkaterhelés oka a lassú munkaköri feladatok hosszú távú szisztematikus elkerülése volt. Szigorú szabály, hogy minden feladatot időben meg kell oldani, és ha nem tartják be, rohanó munkák keletkeznek. Ebben az esetben egyetlen tervet kell készíteni, kezdve a legnehezebb és legnehezebb feladatokkal. Minden munkanapot velük kell kezdeni. Időmegtakarításhoz igénybe veheti más osztályok munkatársainak segítségét.
Vannak azonban ellentétes helyzetek, amikor a munkaterhelés az egyik kolléga szabadságra távozása vagy az év végén a jelentések benyújtása előtt következik be. Ezekre az eseményekre is számítani lehet, és következetesen fel lehet készülni nagy mennyiségekre. Ebben az esetben tájékoztatni kell a vezetőséget arról, hogy további munkaerő-erőforrásokra van szükség a kijelölt feladatok elvégzéséhez. Tehát a vállalat más strukturális részlegeinek szakembereit be lehet vonni a munkába.
Bebizonyosodott, hogy a munkahelyi rohanó munkák gyakran a munkaidő írástudatlan elosztásának következményei. Ugyanakkor az alkalmazott teljesen biztos lehet abban, hogy munkáját hatékonyan végzi, és mindent megtesz. Valójában kiderült, hogy az alkalmazott erők tömege minimális eredményt ad. És mindez csak azért van, mert a szakember nem tudja, hogyan kell helyesen elosztani a munkaidejét.
A munkaidő illetékes elosztásának törvényei a legnehezebb feladatok reggel megkezdésén alapulnak. Minden telefonbeszélgetést és üzleti találkozót ennek az időnek kell tulajdonítani. A nap második fele egyszerű problémák megoldására és elemző munkára jó. Az agyi tevékenység ekkor a csúcson van, ezért ez az idő optimális a dokumentumok és a pontosságot és gondosságot igénylő munkák elkészítéséhez.
Viszont a probléma megoldásának helytelen módja a pihenés, az étkezések, sőt a hétvégék megtagadása. A folyamatos munkával megterhelt organizmus rosszabbul működik, az agytevékenység lelassul, ami ennek eredményeként a munka nem kielégítő minőségéhez és a végrehajtására fordított idő növekedéséhez vezet. Az ebédidő nemcsak az evéshez szükséges, hanem a munkakörnyezetből való kikapcsolódáshoz is. Ezért ebédidőben ajánlott elhagyni az irodát és kimenni a friss levegőre. Az oxigén lehetővé teszi az agyi aktivitás fenntartását a kívánt üzemmódban, a munkafolyamat szünete pedig lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra.
Ha nem tagadhatja meg az otthoni munkát, el kell osztania a hangerőt apró részekre, és a test túlzott megterhelése nélkül, szigorúan, részletekben kell végrehajtania. Ugyanakkor a jó pihenés érdekében hetente legalább egy szabadnapot kell biztosítani.
