Az esküvő kapcsán nyaralhat, ha egy bizonyos számú pihenőnapra kérelmet nyújt be a szervezet vezetőjéhez. Az alkalmazásnak meg kell jelölnie a vakáció okát, valamint rögzítenie kell a vakáció becsült kezdési és befejezési dátumát.
Házasságkötéskor a munkáltató köteles minden alkalmazottat fizetés nélküli szabadságra bocsátani. Ezt a normát a hatályos munkaügyi jogszabályok rögzítik, így a vállalat nem utasíthatja el a munkavállalót egy meghatározott pihenőidővel. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság időtartama legfeljebb öt naptári nap lehet. Egyes vállalatok belső szabályozást dolgoznak ki, olyan kollektív szerződéseket kötnek, amelyek növelik az alkalmazottaikra vonatkozó garanciák szintjét, és fizetik a házasságkötés kapcsán biztosított pihenőidőt. De a munkáltatónak nincs ilyen kötelessége, ezért a szervezetek többségét törvényi normák vezérlik, és fizetetlen szabadságot biztosítanak.
Hogyan kell eljárni a munkavállalónak nyaralni?
A házassági szabadságot nem adják meg automatikusan, a kezdeményezést magának a munkavállalónak kell meghoznia, amit az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve is rögzít. Ezt a kezdeményezést a szervezet vezetőjének nevéhez benyújtott pályázat fejezi ki. A kérelemnek rögzítenie kell a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet, feltétlenül jelölje meg ennek a kérelemnek az okát, valamint a vakáció becsült kezdési és befejezési dátumát (az öt naptári napos határidőig). A menedzser saját vízumát adja erre a kérelemre, amely után az a személyzeti szolgálathoz kerül, amelynek szakemberei megrendelést készítenek az alkalmazott vakációra küldésére. A munkavállalót rendszerint aláírás ellenében ismerik meg ezzel a megrendeléssel, ezt követően befejezik a házassággal kapcsolatos szabadság regisztrációját.
Mi a teendő, ha a munkáltató nem hajlandó szabadságot adni?
Egyes vezetők negatívan viszonyulnak az alkalmazott azon vágyához, hogy éljen a saját jogával a további pihenőidőhöz a házasság kapcsán. Ha a munkáltató megtagadja a fizetés nélküli szabadság nyújtását, akkor a munkavállaló a kérelem benyújtása után ezt a pihenőidőt egyedül is felhasználhatja. Az ilyen felhasználás fő feltétele a munkáltatóhoz benyújtott, a szabadság megadására irányuló kérelem egy példányának megőrzése, amelyen az elfogadását jelöléssel látják el. Van egy bírói gyakorlat, amely szerint a munkavállaló elbocsátását ilyen helyzetben jogellenesnek ismerik el, és a munkavállalót minden kísérő kártérítéssel visszaállítják a munkahelyére.
