A munkavállaló a szervezet tevékenységének kezdetétől számított hat hónap elteltével megkapja a szabadság szabadságát. A jogszabály megadja a jogot arra, hogy teljes szabadságot kapjon, azaz 28 naptári napot. A gyakorlatban a munkáltatók betartják azt a szabályt, hogy a ténylegesen "megszerzett" szabadságnapokat megadják.
Utasítás
1. lépés
Határozza meg, hogy a munkaszabadság milyen időszakra szól. Az éves szabadság nyújtása céljából eltöltött szolgálati időből ki kell zárni a fizetés nélküli szabadság idejét, ha az egész éven át tizennégy napnál hosszabb ideig tartott, az az idő, amikor a munkavállaló szülői szabadságon volt, a munkából való távolmaradás ideje, amikor a fizetés nem mentették.
2. lépés
Szokás egy hónapot teljes hónapnak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a 2010.01.01-től 2010.10.06-ig tartó munkaidőszakban (5 hónap és 10 nap) a munkavállaló ténylegesen 28 napot / 12 hónapot keresett. x 5 hónap = 11, 66 nap.
3. lépés
Számolja meg nyaralási napjait a következők figyelembevételével. A szabadságot az alkalmazott naptári napokban kapja meg. Összesen egy teljes munkaévre 28 naptári nap megengedett a fő szabadság. Minden 28 napig ledolgozott hónapért: 12 hónap. = 2, 3 nap vakáció.
Hétvége - szombat, vasárnap vagy más, a munkarend szerinti napok (műszakos munkával) szintén a vakáció időtartamába tartoznak. A munka törvénykönyve által megállapított szabadságok azonban nem tartoznak a szabadság időtartamába.
4. lépés
Összesen egy teljes munkaévre 28 naptári nap megengedett a fő szabadság. A munka minden hónapja: 28 nap / 12 hónap. = 2, 3 nap vakáció.
