A "kompetencia-alapú megközelítés" fogalma rendkívül népszerűvé vált az új évezred elején. Most éppen ezt az oktatási rendszer szervezésének elvét fogadták el a bolognai megállapodásban részt vevő valamennyi országban. Azonban sokkal korábban, a múlt század közepén kezdett kialakulni.
Néhány évtizeddel ezelőtt bármely felsőoktatási intézményben végzettnek szigorúan meghatározott mennyiségű tudással, készséggel és képességgel kellett rendelkeznie. Amit az egyetem adott neki, az teljes mértékben megfelelt annak a munkahelynek a normáinak, amelyet a diplomásnak el kellett volna foglalnia. A szovjet tervgazdaság körülményei között ez pozitív fejlemény volt. De hasonló elveket követtek a piaci viszonyokkal rendelkező országokban is. Ennek eredményeként kiderült, hogy egy magas képesítéssel rendelkező fiatal mérnök vagy tudós felkészületlen a gazdasági körülmények változásaira. A kompetencia alapú megközelítés fokozatosan és meglehetősen lassan alakult ki. Az első lépéseket több kapcsolódó szakterülettel rendelkező szakemberek képzésének tekinthetjük. A versenyképesség érdekében a modern szakembernek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan átképezze magát és alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Az oktatási paradigmának meg kell felelnie a modern helyzet ezen sajátosságainak is. A gazdasági körülmények némileg gyorsabban változnak, mint a felsőbb és még inkább a középiskolák, ezért a modern oktatási intézmény fő feladata a tanulás megtanítása. Ugyanakkor nem szigorúan szabványosított mennyiségű tudást adnak meg, hanem a kompetenciákat bizonyos tevékenységi területeken. A diplomás önállóan igazítja képesítését az adott munkahely követelményeihez. Ő maga dönti el, melyik területen van szüksége mélyebb ismeretekre. Az oktatási intézmény alakítja a hallgatók képességeit az egyedi, nem szabványos megoldásokra. A kompetencia alapú megközelítés nemcsak képzést, hanem az egyén nevelését is magában foglalja. A szakembernek tudnia kell, hogy tettei milyen következményekhez vezetnek, és képesnek kell lennie arra, hogy felelősséget vállaljon ezekért a következményekért. Ehhez a helyzet gyors és átfogó felmérésére van szükség. Ami az oktatási folyamat kompetencia alapú megközelítéssel történő megszervezését illeti, a tantervben előre meghatározzák annak világos és összehasonlítható leírását, hogy az ember mit tud és képes megtenni a tanfolyam elvégzése után. Ez a megközelítés viszont lehetővé teszi a különböző országokban elfogadott képzési programok összehasonlítását. Ez a megközelítés lett a bolognai megállapodás alapja. A standardizált értékelési módszereket leírónak nevezzük. Most középiskolákban használják őket. A kompetencia alapú megközelítés fokozatosan behatol az iskolába. Különös figyelmet fordítanak az interdiszciplináris kapcsolatokra, az önképzési készségek fejlesztésére, a logikus gondolkodás kialakítására, amely lehetővé teszi a hallgató számára az információk önálló keresését és értékelését. Ez az oktatási paradigma biztosítja az oktatás különböző szintjeinek folytonosságát.
